( perzsa monda nyomán )
Az álruhás sah szórakozottan bóklászott a bazárban. Nem akart vásárolni semmit, csak élvezte a nyüzsgést, az árusok pergő halandzsáját.
Ekkor egy kopott ruhájú öregemberre lett figyelmes, aki egy fa árnyékában üldögélt, inkább szunyókált a rezgő melegben. Ritkás szakálla egészen a hasáig ért.
Előtte, zöld bársonyterítőn 3 darab vékony, pár oldalas könyv hevert.
A sah figyelmét a furcsa ellentmondás keltette fel a láthatóan drága kelme, és az öregember szegényes öltözéke között.
- Mit árulsz öreg? – kérdezte, köszönés helyett.
- Szálem alejkum, Fényességes Sah – hajolt meg az öreg ültében.
- Honnan ismersz ? – döbbent meg a sah.
Az öreg nem szólt, kis mosoly tűnt el a szája bal sarkában.
- Rád vártam. Ezt a három könyvet hoztam neked.
Bennük van a világ összes bölcsessége.
- Ezek birtokában többé soha nem hibázol. Mindig a jó úton jársz, szerencse és béke kisér utadon.
- Megveszem – vágta rá hetykén a sah.
- Nem kérdezted az árát – mormolta az öreg és kékesszürke szemét most először meresztette az uralkodóéba. Kényelmetlenül metsző pillantása volt.
- Na, és mennyi az ára ?
- 100 arany.
- Mennyi ??? – a sah hátrahőkölt. Ezért három egész falut kaphatok ! Nem félsz, hogy megkorbácsoltatlak a pimaszságodért és elkobzom a vacak irományaidat ?
- Hatalmadban áll Uram, de – tudhatod- az erőszakon átok ül.
- Jól van, jól van - enyhült a sah. Tisztellek a bátorságodért. De az ára akkor is sok. Alkudjunk.
- Nem vagyok bátor, csak igazam van. Tehát sok az ár.
- Igen. Alkudjunk.
- Rendben – bólintott az öreg. Kotorászott kicsit a kabátja zsebében, kezében gyufa lobbant és meggyújtotta az egyik füzetet.
- Mit csinálsz ? – értetlenkedett a sah. Nem így gondoltam az alkut ! De most már mindegy. Most mennyi az ára ? Hiszen ez már csak kétharmad bölcsesség - tréfálkozott.
- Az ára: 100 arany - mondta halkan az öreg és felparázslott a szeme.
- Eszetlen – toporzékolt a sah. - Hogy lehetsz ilyen fafejű ! Hiszen ez kevesebb tudás, mint az előbb. – Hogyan lehet mégis ugyanaz az ára ??
- Igazad van, Uram - bólintott az öreg. – Okos vagy, mint mindig. Kevesebb tudás. Ezért sokallod az árat.
Rendben - azzal meggyújtotta a másik füzetet is.
A sah utánakapott, és megégette az ujjait.
A könyv gyorsan égett. Vékony hártyapapír volt.
A sah pernyét tartott a kezében.
Mérgében elvörösödött, aztán kifújva magát, nyugalmat erőltetett:
- Mennyi az ára ennek az egyetlen kis füzetnek ?
- 100 arany volt – mondta az öreg csendesen, és nyúlt a gyufához.
© Nemzeti Penna -2012